RUGURU, az orosz kapcsolat

Oroszország legnagyobb élelmiszergyártói és áruházláncai aláírták azt az egyezményt, amely befagyasztja a szociálisan érzékeny élelmiszerek (kenyér, tejtermékek, napraforgóolaj és tojás) árát. Az intézkedést az élelmiszerárak drasztikus emelkedése tette szükségessé: szeptemberben a napraforgóolaj ára 13,5%-kal, a tej ára pedig 9,4%-kal nőtt. Az egyezmény résztvevői ugyanakkor nem titkolják: a kieső bevételt a szociálisan „kevésbé” érzékeny termékeken fogják pótolni.

Az egyezményt egyelőre 2008. január 31-ig írták alá, de mivel az elnökválasztás március 2-án lesz, elképzelhető, hogy meghosszabbítják. Mindenesetre a decemberben esedékes duma választások alatt mindenképpen érvényes lesz.

Mindeközben Szergej Kudrin pénzügyminiszter hibás lépésnek tartja az élelmiszerárak befagyasztását. Szerinte piaci körülmények között nem szokás árakat befagyasztani. Kudrin szerint a kormány azért egyezkedik az élelmiszergyártókkal és forgalmazókkal, hogy elkerülje az ársokkot. Ugyanakkor az árak emelkedését egy sor világpiaci faktor diktálja, így azok a piacgazdaság szükséges velejárói. Az árak mozgása irányítja a kínálat és a kereslet mennyiségét, s így jelzésként szolgálnak a termelők számára, miből kell többet vagy kevesebbet termelni.

Több szakértő is kijelentette, hogy a jelen szabályozásnak nem lesz számottevő piaci hatása. Legfeljebb az árak megfékezésére jó, viszont aligha oldja meg az élelmiszerhiány, az importfüggőség, a mezőgazdaság aszimmetrikus profiteloszlási problémáit.

Végül fontos megemlítenünk egy fontos hiányosságot. Az egyezményt társulások és szövetségek írták alá, miközben közel sem az összes élelmiszergyártó tartozik közéjük. Ez azt jelenti, hogy az egyezmény rájuk nem vonatkozik. Az sem biztos, hogy a szövetségek tagjai be fogják tartani az egyezmény szabályait, hiszen Oroszországban nincs olyan jogi szankció, amely büntetné azt a vállalatot, amely nem tartja be a szövetsége által kötött egyezményt.
Arról már nem is beszélve, hogy jelen egyezmény akár a szabályozás alá eső termékek hiányához is vezethet, hiszen senki sem tilthatja meg egy vállalatnak, hogy beszüntesse egy nem profitábilis áru termelését.